A magyarországi németek erőteljesebb betelepítése az 1600-as évektől történik, de Nyugat-Magyarországon már az államalapítástól számítható a német lakosság jelenléte. Településeik: Vaskeresztes (Grossdorf), Pornóapáti (Pernau), Kiszsidány (Roggendorf), Rönök (Radling), Rábafüzes (Raabfidisch), Alsószölnök (Unterzemming). A svábok betelepítésével jött létre Kőszegfalva (Schwabendorf). Jelentős a németek száma Kőszegen és Szentgotthárdon is. A II. világháborút követő erőszakos kitelepítésük több település sorsát is megpecsételte, ezáltal szinte elnéptelenedtek (pl. Nemesmedves). Aprófalvas településeik régi jellegüket többnyire megőrizték, napjainkban népességmegtartó erejük is erősödött. Az asszimiláció veszélyei között sodródva szívósan őrizték múltjukat, hagyományaikat önmagukban és közösségeikben.
A II. világháború utáni politikai megtorlások a németséget sújtották a legjobban, mert a kormány 12.330/1945-ös ME sz. rendelete következtében 2.778 német anyanyelvű, illetve nemzetiségű személyt űztek el szülőhazájából (ez az 1941-es népszámlálás szerinti lakosság 37,5 %-a volt), s így megközelítőleg 4.900 német maradt vissza a megyében.
A németséget 1950 és 1953 között újbóli megpróbáltatások érték, mert a “nyugati határ védelme érdekében” jelentős számú németet internáltak a Hortobágyra.
Iskoláztatás szempontjából a két világháború között zömében egyházi iskolákban folyt a német oktatás.
A háború után teljesen megszüntették a német nemzetiségi tagozatokat a Vas megyei községekben. Az újjászervezés 1959 után kezdődött meg, de ezzel együtt a későbbiek során végrehajtott un. “körzetesítések” következtében hat településre redukálódott a német kisebbségi oktatás. A kőszegfalvi gyermekek Kőszegre, Alsószölnökről Felsőszölnökre, Kiszsidányból Horvátzsidányba, Pornóapátiból és Vaskeresztesről Felsőcsatárra, a Rábavölgyében lévő német településekről az alsós gyerekek Rábafüzesre, míg a felsős gyermekek Szentgotthárdra járnak. 2000-ben a Szombathelyen működő Reguly Antal Általános Iskolában német csoportokban 97 az iskolások száma.
Az iskolai létszámok viszonylagos pozitív eredményeivel szemben nem mondható kedvezőnek az óvodában járó gyermekek helyzete, bár jelentős növekedés tapasztalható Szombathelyen, ahol a Napsugár Óvodában, illetve a Pipitér Óvodában 1996-tól német csoportok kezdték meg működésüket.
A kisebbségi törvény végrehajtásaként Vas megyében 8 településen: Kőszeg, Szentgotthárd, Szombathely, valamint Alsószölnök, Kiszsidány, Pornóapáti, Rönök és Vaskeresztesen jöttek létre a kisebbségi önkormányzatok. A Zala megyei Szepetnek községben megalakult német kisebbségi önkormányzat Vas megyéhez csatlakozott. Az 1995-ös választáson Vasszentmihály községben megalakult német kisebbségi önkormányzattal 10-re emelkedett a számuk.
1998-ban az önkormányzati választásokkal együtt került sor a kisebbségi önkormányzatok képviselőinek a megválasztására is. A korábbi 10 önkormányzaton túl Vas megyében Bük nagyközségben, valamint a Zala megyei Fűzvölgy községben alakult újabb német kisebbségi önkormányzat.
A nemzetiségi kultúra és a hagyomány ápolása nagyon lassan kezdődött el. Rábafüzes, Pornóapáti, Vaskeresztes és Kőszegfalva településeken az 1960-as évek közepétől figyelhető meg lassú fejlődés. Rábafüzesen, Pornóapátiban és Kőszegfalván német asszonykórusok kezdték meg működésüket. Lényeges fejlődés a német kisebbségi önkormányzatok 1994-es választása után következett be, új lendületet kapott további kórusok megszervezése. Így Vaskeresztesen újjáéledt a kórus, új kórus szerveződött Alsószölnök községben, valamint Kőszegen a német kisebbségi nyelvet oktató Béri Balog Ált. Iskola tantestülete megalakította az Alpensänger kórust.
Öt esztendővel ezelőtt vetődött fel annak a gondolata, hogy szükség lenne egy régi német hagyomány az un. Adventkranz újbóli megszervezésére.
Nagy az érdeklődés a német anyanyel iránt, ezt mutatja az is, hogy jelenleg 503 gyermek tanul a német kisebbségi nyelvű csoportokkal rendelkező iskolákban. Amíg Felsőszölnökön (szlovén-német csoport) és Horvátzsidány községben (itt horvát-német csoport) a német gyermekeket is a közeli városokban lévő iskolába iratják át. A német csoportokba járó iskolások száma alapján a települések sorrendje a következő Vas megyében: Kőszeg, Szombathely, Felsőcsatár, Szentgotthárd, Horvátzsidány, Felsőszölnök.
A németség által lakott települések régóta igyekeztek kapcsolatot kiépíteni Ausztria (Burgenland) az államhatár közelében fekvő településeivel.
A kisebbségi önkormányzatok megyei társulást hoztak létre. Vas megyében lévő 10, a szomszédos Zala megyében működő 2 német kisebbségi önkormányzat megalakította a Német Kisebbségi Önkormányzatok Vas-Zala Megyei Szövetségét.