Skip to content Skip to left sidebar Skip to footer

В 1win казино регистрация займет всего пару минут, а зеркало обеспечит быстрый доступ в любое время. Получайте бонусы и используйте промокоды для увеличения шансов на победу! Vavada casino Kaszinó promóciók

Berzsenyi Dániel

Költő

Hetyén (ma: Egyházashetye) született 1776. május 7-én.

1776. május 7-én született Hetyén (Vas megye, Kemenesalja) egyetlen gyerekként. Szülei, Berzsenyi Lajos és Thulmon Rozália, egyszerű életű falusi nemesek voltak. Atyja sokat tartott régi nemességére, büszkén emlegette ősi jogait, hűségesen ragaszkodott elődeinek evangélikus vallásához. Fiát ő tanította, nevelte otthon. 1788-ban kerül a soproni líceum előkészítő osztályába és 7 évet tanul itt. 1793-ban elszökik Sopronból, katonának áll be, majd onnan is menekül. 1795-ben befejezi diákpályáját. Nagybátyjához, Niklára megy, mert apjával utálták egymást; anyja halála után (1794) még jobban elmélyült ez a viszály, hisz ő volt közöttük a védőfal. Huszonhárom éves korában nőül vette Dukai Takách Zsuzsánnát, elköltözött atyjától; egy vasmegyei faluba, Sömjénbe, vonult; kilenc esztendeig gazdálkodott itt anyai örökségén és neje részjószágán. Szabad idejét olvasgatással és versek írásával töltötte. Mivel nem bízott magában s bizalmas barátja sem akadt, nem gondolt arra, hogy költeményeit kinyomtassa.  1804 folyamán Sömjénről Niklára költözik, csak titokban írogat. Felesége műveletlensége miatt egyedüli barátja a magány és az elmélkedés lesz. 1803-ban Kis János lelkész felfedezi benne a költőt és 3 művét azonnal el is küldi Kazinczynak. 1808-ban Berzsenyi elküldi Kis Jánosnak 77 költeményből álló verseskötetét, hogy segítsen kiadni, ezáltal levelezés indul meg közöttük. 1813-ban megjelenik a kötete papok és Berzsenyi saját pénzén. Pesten csak kétszer járt, de itt találkozott Szemere Pállal, Kölcseyvel, Vitkovics Mihállyal. Terméketlen költőnek tekinthető, hisz műveinek száma 137. Életformája és költői becsvágya tragikus ellentmondásba került, ehhez hozzájárult még a magány, kedély, egészségi állapota. Ebben az időszakban érte Kölcsey igaztalan recenziója (bírálata). Kölcsey kifogásait a romantika nevében utasította vissza. 1830-ban az MTA taggá választja Berzsenyit. Utolsó éveiben gyógyfürdőkben kúrálta magát. 1836. február 24-én halt meg Niklán. Műveinek nagy része 1803-1813 között született, amikor az irodalmi élet Magyarországon halott, csak nagy magányos alkotók vannak, köztük Berzsenyi is. Mivel Pest az új irodalom központja, erről az irodalomról semmit sem tud, hisz teljesen más világban élt. 

1817 tavaszán gróf Festetich György helikoni vendéglátásán nagy ünneplésben volt része, de nem sokkal utóbb megjelent Kölcsey Ferenc kritikája is. Ez mód nélkül felháborította. Irigy támadást látott a bírálatban, meggyalázottnak hitte egész költi munkásságát; s mikor Kazinczy Ferenc annak a nézetének adott kifejezést, hogy Kölcsey hangja és felfogása nem tanuskodik tiszteletlenségről, elfordult a széphalmi vezértől, őt is részesnek hitte a szigorú recenzió kibocsátásában. Egyrészt esztétikai tanulmányokba mélyedt, hogy megfelelhessen «ocsmány karakterű» bírálójának, másrészt felcserélte egykor bálványozott mestere barátságát Döbrentei Gáboréval; ez viszont minden alkalmat felhasznált arra, hogy a dúltlelkű költőt Széphalom és az ifjabb írók ellen izgassa. Az áldatlan huzavona nem ártott írói tekintélyének. 1830 végén ő lett az Akadémia filozófiai osztályának első rendes tagja; ez a kitüntetés örömmel töltötte el. Csendes falusi élet után 1836 február 24.-én halt meg. Halála helyén, Niklán, temették el. Három fia és egy leánya maradt.
Berzsenyi Dániel érdes modorú, de őszinte, komoly, jellemes férfiú volt: a magyar nemesi előjogok rendületlen védője, a régi rendi alkotmány odaadó híve. Mint Kisfaludy Sándor, ő sem tudott belenyugodni abba a gondolatba, hogy nemes és nem-nemes egy nagy nemzeti közösségbe olvadjon.

Pályájának korai szakaszában versei két csoportra oszlanak: szerelmes versekre és hazafias ódákra. Kazinczy az ódaköltő posztját jelölte ki számára. A nemzeti lét és nemlét kérdése, a régi dicsőség és a törpe jelen önkínzó szembeállítása, a nemzet pusztulásának víziója a „nagyszerű” halál réme egész reformkori költészetünknek visszatérő témája.

en_GBEnglish (UK)
Megszakítás

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás