Gáyer Gyula
Jogász és botanikus
Kiscellen született 1883. február 16-án.
Elemi iskoláit Celldömölkön végezte. Tízéves korában Szombathelyre került, ahol a premontrei főgimnázium tanulója lett. Középiskolai tanulmányait befejezve Budapesten – természetrajzi beállítottsága ellenére – a Tudományegyetem magyar-latin szakára iratkozott be. Egy szemesztert hallgatott végig, majd átment a jogi fakultásra. 1904-től a kolozsvári egyetem jogi karán folytatta tanulmányait.
1907. januárjában avatták jogászdoktorrá Kolozsvárott. 1912-ben bírói vizsgát tett, és önálló működési kört kapott. 1914-től a felsőőri járásbíróságon, majd a szombathelyi kir. törvényszéken volt albíró. 1918-tól bíró, majd törvényszéki tanácselnök, emellett a Vasvármegyei Múzeum külső munkatársaként is dolgozott.
Habár életpályául a bírói hivatást választotta, botanikusként szerzett magának hírnevet. Fő gyűjtőterülete elsősorban szülőföldje Vas, továbbá Pozsony, Komárom, Sopron, Zala és Veszprém vármegyék voltak. Tapasztalatok gyűjtése végett hazánkon kívül eső területeket is felkeresett, legjobban a Keleti-Alpokat kedvelte. Legjelentősebb munkája Vas megye modern genetikai növényföldrajza, a „Vasvármegye fejlődéstörténeti növényföldrajza és a praenorikumi flórasáv„. Két növénynemzetség, a sisakvirág és a szeder rendszertani feldolgozásával, valamint a szedrekmagyar határozókulcsának kidolgozásával nemzetközi hírnevet szerzett, több külföldi tudományos intézet, múzeum és szakértő kérte fel, hogy segítse munkájukat.
Múzeumi tevékenysége során létrehozta a megye vadon élő és kultivált fáinak, cserjéinek törzsszelvényeit, termés- és maggyűjteményét, valamint teratologikus (fejlődési rendelleneséggel létrejövő) alakjait felsorakoztató dendrológiai gyűjteményt, továbbá az itt termesztett mezőgazdasági termények termés- illetve maggyűjteményét. Gyűjtötte még Vas megye ásványait, kőzeteit, őslénytani leleteit és állatvilágának nevezetesebb képviselőit is.
Halála előtt nem sokkal kimagasló tudományos tevékenységéért szülőhelye díszpolgárává, a Természettudományi Társulat Növénytani Szakosztálya tiszteletbeli tagjává választotta, s kinevezték az Országos Természetvédelmi Bizottság tagjává is. Megkapta a kormányzói elismerést jelentő Signum Laudist is.