Földrajz

Vas megye az ország nyugati részén, a Nyugat-Dunántúlon helyezkedik el. Területe 3337 négyzetkilométer, ezzel Komárom-Esztergom és Nógrád megye után az ország legkisebb megyéje. Vas megye az É. sz. 46,44’-47,28’ és a K.h. 16,05’-17,18’ között fekszik, itt található Magyarország legnyugatibb pontja, Felsőszölnök. A megyeszékhely Budapesttől 240, Bécstől, Pozsonytól és Zágrábtól 150-150, Ljubljanától 180, míg Graztól 130 km távolságra van. Határos nyugaton Ausztriával (Burgenland), délnyugaton Szlovéniával, délen Zala, keleten Veszprém és északon Győr-Moson-Sopron megyével.

A megye relatív földrajzi helyzete a vasfüggöny lebontása, a gazdasági és politikai rendszerváltás óta nagyon felértékelődött, s így a megye egyre inkább a nyugat-pannon táj, a Nyugat-Dunántúl központjaként hazánk egyik legfontosabb nyugati kapujaként jellemezhető. Kapcsolatai – melyek a több évszázados történelmi tradíciók miatt sokoldalúak és mélyek Ausztriával és Szlovéniával – napjainkban egyre intenzívebbé válnak, különösen Burgenland tartománnyal. Ezt leginkább a határokon átnyúló gazdasági kapcsolatok, a kölcsönös idegenforgalom, a kulturális és civil kapcsolatok bizonyítják. Ausztriával több közúti és egy vasúti, Szlovéniával szintén több közúti, valamint Bajánsenyénél vasúti határátkelő köti össze. 1998 szeptemberében Burgenland, Győr-Moson-Sopron és Vas megye létrehozta a Nyugat-Pannon Eurégiót, melyhez később Zala megye csatlakozott.

Vas megye természeti adottságai alapján Magyarország egyik legváltozatosabb területe. Nyugati része középhegység, az Alpokalja. A megye délnyugati területe a Dunántúli-dombság része, annak középtája – a Zalai dombság egy része – található itt. A megye területének közel fele síkság, a Kisalföld része három középtájjal: Kemeneshát, Sopron-Vasi síkság és a Marcal-medence.

Nyugati fekvéséből s az atlanti hatások erőteljesebb érvényesüléséből fakadóan Vas megye éghajlata kicsit hűvösebb, de kiegyenlítettebb, mint hazánké általában. Az évi középhőmérséklet 8,5-9 oC, kevés a napsütéses órák száma (1750-1800), a csapadék általában 600-700 mm, de a Kőszegi-hegységben eléri a 800-900 mm-t. A szubalpin klíma a tiszta, jó minőségű levegővel a turizmus fontos vonzereje.

Vas megye felszín alatti és feletti vizekben gazdag. Felszíni vizeinek vízgyűjtője a Rába folyó – melynek 15.000 km2-nyi vízgyűjtő területe ¾-e tartozik Magyarországhoz, ennek harmada Vas megyéhez – , amely elsősorban az Alpokalja vízfolyásait (Pinka, Sorok, Perint, Gyöngyös, Répce) gyűjti össze. A Rábán tavasszal és nyáron fordul elő árvíz, szeszélyes és kiszámíthatatlan folyó, durva hordalékával jelentős mélyítő és oldalazó eróziót fejt ki. Az Őrségben ered a Zala, mely a megye déli területeinek vízgyűjtője. Sok apró, zömmel mesterséges tó található a megyében (Szajki-, Vadása-, bajánsenyei-, máriaújfalui-, döröskei-, gersekaráti-, pinkamindszenti- stb.), melyek a pihenni, a horgászni vágyóknak a fő célterületei.

A megye természetes növényzete és állatvilága sok helyen – különösen az egykori határsáv mentén – háborítatlan körülmények között található, s benne keverednek a pannon és az alpi flóra és fauna elemei. A megye legjelentősebb természeti értékei a terület élővilágának biogeográfiai jellegét meghatározó boreo-alpin flóra és formaelemeket magukba foglaló erdő- és gyeptársulások.  A megye területének 29,34 %-át borító erdők változatos és színpompás növényvilága jó életlehetőségeket biztosít a vadak számára. A fő fajták a különféle fenyők, illetve a tölgyek, valamint az akác, a bükk és a cser. Jellegzetes és védett állatok a lepkék, szitakötők, az alpesi gőte, gyepi béka, fekete gólya (Őrségben), csigaevő kaszáspók, sárgahasú unka, foltos szalamandra, fali gyík, búbos cinege. Elterjedtek a ragadozó madarak (héja), rókák, nyulak, őzek, szarvasok és vaddisznók.

A megye nem túl gazdag iparilag hasznosítható ásványkincsekben. Legnagyobb értéket a főleg alkáli-karbonátos termál-, ill. gyógyvíz képviseli, amely alapját képezi a gyógy- és termálturizmusnak, s a további fejlesztéseknek. Nagy a jelentősége a természetes széndioxidnak, a folyami kavicsnak és homoknak, a talkumnak, a zöldpalának.