Gazdaság

A Vas megyei székhelyű szervezetek 2017-ban 108 milliárd forintot fordítottak új tárgyi eszközök beszerzésére, létesítésére, összehasonlító áron ötödével többet, mint 2016-ben. A fejlesztési források legnagyobb részét, 55%-át a feldolgozóiparba sorolt vállalkozások használták fel, ezeknek a beruházásoknak a volumene némileg (0,7%-kal) alatta maradt az egy évvel korábbinak. A feldolgozóiparba invesztált 59 milliárd forint több mint hattizede a gépipar, elsősorban a járműipar bővítését, korszerűsítését szolgálta.

A feldolgozóiparon kívül az építőipari és a szállítási, raktározási tevékenységet végző cégek új beruházásai képviseltek még jelentősebb, 12 és 7,9%-os részarányt. Az építőipar 13 milliárd forintos teljesítményértékének döntő részét a különféle lakó- és nem lakóépületek kivitelezésére szakosodott vállalkozások befektetései tették ki. A szállítás és raktározás fejlesztései nagyjából fele-fele arányban oszlottak meg a személy- és áruszállítás, valamint a raktározás, szállítást kiegészítő tevékenység között.

Gazdasági szervezetek

Vas megyében 2017. december végén 45 ezer gazdasági szervezetet regisztráltak, 1,7%-kal többet az egy évvel korábbinál. A 41 ezer vállalkozás 21%-át társas gazdálkodási formában, 79%-át önálló vállalkozóként jegyezték be. Az előbbiek száma egy év alatt 1,6%-kal mérséklődött, az utóbbiaké 2,8%-kal nőtt.

A közel 9 ezer társas vállalkozás 72%-át képviselő korlátolt felelősségű társaságok száma 1,6, a 24%-át kitevő betéti társaságoké 1,9%-kal csökkent. Részvénytársaságból 2-vel kevesebb (45), szövetkezetből 3-mal több (88) szerepelt a regisztrációban, mint egy évvel korábban. A társas vállalkozások 92%-a legfeljebb 9 főt foglalkoztatott.

A 32 ezer önálló vállalkozó egyharmada fő-, 49%-a mellékfoglalkozásúként, 19%-a nyugdíjasként dolgozott. Mindegyik foglalkozási formában bővült a vállalkozók száma, a főfoglalkozásúaké nőtt a legjelentősebben (4,1%-kal).

Főtevékenységük alapján a társas vállalkozások a kereskedelem (22%), a tudományos és műszaki tevékenység (14%) és az ipar (11%) területén, az önálló vállalkozók a mezőgazdaság (38%) és az ingatlanügyletek (14%) nemzetgazdasági ágban fordultak elő leggyakrabban. Az iparban és a kereskedelemben a társas vállalkozások, többi termelő és szolgáltatási ágban az önálló vállalkozók számbéli fölénye érvényesült.

Ipar

2017-ben a 4 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások Vas megyei telephelyein előállított 1347 milliárd forint értékű termelés összehasonlító áron számítva 2,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Az egy lakosra jutó 5,3 millió forint termelési érték 1,8-szerese volt az országos átlagnak.

A Vas megyei székhelyű, legalább 50 főt foglalkoztató ipari vállalkozások termelése (1026 milliárd forint) volumenében 0,6%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól, amihez nagyban hozzájárult a termelés 55%-át adó járműgyártás mérséklődő kibocsátása. A kisebb súlyú tevékenységek többségében bővült a termelés.

Az értékesítés volumene 0,9%-kal elmaradt a 2016. évitől, mivel az árbevétel 12%-át kitevő belföldi eladások 8,0%-os bővülése nem tudta ellensúlyozni a 88%-os részesedésű export 2,0%-os csökkenését.

A legalább 50 fős, Vas megyei székhelyű ipari vállalkozásoknál alkalmazásban állók száma 4,7%-kal bővült, ami a termelés mérséklődése mellett a termelékenység 5,1%-os csökkenését eredményezte.

Építőipar

A Vas megyei székhelyű, legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozások 2017-ben előállított, 44 milliárd forintot meghaladó termelési értéke összehasonlító áron 30%-kal több volt a 2016. évinél. A kibocsátás az országos 2,6%-át tette ki, az egy lakosra jutó értéke a hazai átlaghoz hasonlóan alakult.

A 2016. évi megtorpanás után 2017-ben új lendületet vett a vasútfejlesztési projektek megvalósítása. A termelési érték háromnegyedét kitevő egyéb építmények volumene így 38%-kal felülmúlta az egy évvel korábbit, a fennmaradó hányadot adó épületépítéseké 11%-kal nőtt.

A teljesítmény 64%-át az egyéb építmények kivitelezésére, 19%-át a speciális szaképítési tevékenységekre, 17%-át az épületépítésre szakosodott vállalkozások állították elő. Mindhárom ágazat kibocsátása emelkedett a 2016. évihez képest, legnagyobb mértékben, mintegy felével az egyéb építményeké, az épületek építése ágazat 6,1, a speciális szaképítésé 4,4%-kal bővült.

A vállalkozások 2017-ben 177 milliárd forint értékű munkára szóló új szerződést kötöttek, összehasonlító áron 3,1-szeresét a 2016. évinek. A növekedés mértékét leginkább az egyéb építmények építésére kötött új szerződések határozták meg.

Lakásépítés

Vas megyében 2017-ben 376 lakást vettek használatba, 9,6%-kal többet, mint az előző évben. Az új otthonok 53%-át vállalkozások, 43%-át természetes személyek építtették. A vállalkozások beruházásában az egy évvel korábbihoz képest 1,5%-kal kevesebb, a természetes személyekében 21%-kal több lakás épült fel. A tízezer lakosra jutó épített lakások száma 14,9 volt, ami közel azonos az országos átlaggal.

A lakások 57%-át értékesítésre, 41%-át saját használatra építették.

A használatbavételek közel 70%-a Szombathelyen, 14%-a a megye többi városában (közülük a legtöbb Szentgotthárdon), 16%-a pedig a községekben történt.

A kiadott lakásépítési engedélyek és az új lakások építésére vonatkozó egyszerű bejelentések száma együtt 1066 volt, közel ötödével kevesebb, mint egy évvel korábban.

2017-ben összesen 52 lakás szűnt meg, 5-tel kevesebb, mint 2016-ban, így az építések és megszűnések egyenlegeként a megye lakásállománya 324-gyel bővült.

Turizmus

2017-ben Vas megye kereskedelmi szálláshelyein 509 ezer vendég szállt meg, 3,4%-kal több, mint egy évvel korábban. A vendégek több mint felét adó belföldiek száma 6,5%-kal bővült, a külföldieké alig változott (+0,2%).

A vendégéjszakák száma (1,6 millió) 4,4%-kal meghaladta az előző évit. A belföldi vendégek 7,2, a külföldiek 2,1%-kal több éjszakát töltöttek el a megye szálláshelyein.

A külföldi vendégek közül a legtöbb vendégéjszakát (az összes külföldivendég-éjszaka forgalom 82%-át) a Csehországból, Ausztriából és Németországból érkezők foglalták. Közülük a csehek 4,4%-kal több, az osztrákok és a németek 1,0, illetve 4,6%-kal kevesebb éjszakára vették igénybe a megye szálláshelyeit.

A vendégéjszakák közel nyolctizedét realizáló szállodák forgalomnövekedése 3,5%-os volt.

A megyei kereskedelmi szálláshelyeken 2017-ben 23,9 milliárd forint bruttó árbevétel képződött, az előző évinél folyó áron 11%-kal több. Az összes árbevétel 51%-át a szállásdíjakból, további 36 és 13%-át pedig az egyéb szolgáltatásokból és a vendéglátásból származó árbevételek tették ki. Az elfogadóhelyeken a belföldi vendégek 1,3 milliárd forint értékben fizettek SZÉP-kártyával, ami 11%-kal több volt, mint 2016-ban.

Gazdasági aktivitás

Vas megyében 2017. IV. negyedévben a gazdaságilag aktív 15–74 éves népesség száma 125 ezer fő volt, 1,9%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. Az aktivitási arány 61,9%-ról, 63,5%-ra emelkedett, és 1,4 százalékponttal magasabb az országos átlagnál.

A gazdaságilag aktív népességből 123 ezer fő foglalkoztatott, 2 ezer fő munkanélküli volt. Az előbbiek száma 2,0%-kal emelkedett, az utóbbiaké 4,6%-kal csökkent 2016 IV. negyedévéhez képest.

A foglalkoztatási ráta 60,7%-ról 62,4%-ra emelkedett, a munkanélküliségi ráta (1,8%) gyakorlatilag nem változott egy év alatt. A munkanélküliségi ráta Veszprém megye után itt a legalacsonyabb a megyék között, de a foglalkoztatási ráta is kedvezőbb az országosnál.

A gazdaságilag inaktívak közé 72 ezer fő tartozott, számuk 4,9%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban.

Alkalmazásban állók száma, keresetek

2017-ben a Vas megyei székhelyű szervezeteknél közel 72 ezren álltak alkalmazásban, 1,3%-kal többen, mint egy évvel korábban. A fizikai foglalkozásúak száma 1,8, a szellemieké 0,3%-kal emelkedett. A versenyszférában 2,6%-kal nőtt, a költségvetési szférában 3,0%-kal csökkent a dolgozók száma. A költségvetési szférában a létszámcsökkenés döntően a közfoglalkoztatottakat érintette.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 275 ezer forint, a családi kedvezmény nélkül számított havi nettó átlagkeresete 183 ezer forint volt. A bruttó és nettó átlagkereset egyaránt 14%-kal – országos átlagnál nagyobb mértékben – nőtt 2016-hoz képest, ezen belül a versenyszférában 13, a költségvetési szférában 16%-kal.

A havi bruttó és nettó átlagkereset a fizikai foglalkozásuknál 15, a szellemieknél 12%-kal gyarapodott.

A közfoglalkoztatás hatását kiszűrve, a havi bruttó átlagkereset 281 ezer forint, a nettó 187 ezer forint volt, mindkettő 13%-kal nagyobb, mint 2016-ban.

Az átlagos havi munkajövedelem 2017-ben 290 ezer forint volt, ami 14%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. A kereseten felüli egyéb munkajövedelem aránya 5,3%-ot tett ki.

TOP 100 Vas  című kiadvány  évről évre bemutatja be azokat a legeredményesebb Vas megyei vállalkozásokat, hazai és multinacionális céget egyaránt, amelyek meghatározó szerepet töltenek be szűkebb pátriánkban mind a termelés, mind pedig a foglalkoztatás területén.