Történet

Az európai kereszténységet is gazdagította ez a város, a középkor egyik legnépszerűbb szentje, a mintegy 1600 évvel ezelőtt elhunyt Szent Márton, a Tours-i püspök Saváriában született. A Dunántúl nyugati fele az i. sz. V. század első harmadától kezdődően előbb hun, később gót, majd pedig longobárd, a VI. század második felében avar, végül a IX. században frank uralom alá került. A magyar kalandozások befejeződése után az ország nyugati része ún. gyepűvidék lett, ahol különféle határőr népek éltek. Ettől kezdődően mind a mai napig Vas megye nyugati határa egyben Magyarország nyugati határa. A magyar feudális állam megalapítása nyomán Vas megye mai területén több fontosabb vár – pl. a kőszegi és sárvári- is épült, és két jelentősebb várispánság – a karakói és a vasvári – igyekezett biztosítani a királyi hatalom érdekeinek érvényesülését.

A XIII. század második felében a felbomló királyi vármegyék helyén létrejött a nemesi vármegyék rendszere. Lényegében ez a közigazgatási keret közel hét évszázadon át biztosította Vas megye határait és területét, amely határmenti helyzetéből adódóan már a XII. századtól kezdődően szinte folyamatosan harcok, háborúskodások színtere volt.

A török birodalom XVI. századi Magyarországot is elérő terjeszkedése – bár területe nem került tartósan török uralom alá, mégis – komoly hatást gyakorolt Vas megye életére. Egyrészt a magyar, a német és a szlovén lakosság mellé a török előrenyomulása következtében jelentős számú horvátajkú népesség telepedett le itt a XVI. században.

A török veszély miatt 1578-ban a vasvári káptalan Szombathelyre települt át, s lényegében ettől az időponttól kezdődően tekinthető a város Vas megye székhelyének. A török háborúk idején lezajlott hadiesemények közül két kiemelkedő jelentőségűt tart számon a történelem. 1532-ben Jurisics Miklós parancsnokságával Kőszeg városa és vára sikeresen állt ellen a többszörös túlerőben lévő oszmán hadaknak, 1664-ben pedig a Szentgotthárd mellett lezajlott nagy ütközetben győzedelmeskedtek a keresztény seregek a török felett.

A feudalizmus fejlett és kései szakaszában Vas megyében több olyan főúri család is élt vagy volt birtokos – így a Batthyányak, az Erdődyek, az Eszterházyak, a Festeticsek, a Nádasdyak vagy a Széchenyiek – amelyek tagjai közül többen fontos országos közfunkciókat töltöttek be, jeleskedtek a kultúra és a tudomány pártolásában is. A XVIII. sz. összességében békés és kiegyensúlyozott fejlődést hozott Vas megye városai és falvai számára. Korszakos jelentőségű esemény volt a megye életében, hogy Mária Terézia 1777-ben szombathelyi székhellyel új püspökséget alapított. Az első szombathelyi püspök, Szily János távlatokban gondolkodó, nagyformátumú személyiség volt, akinek nevéhez többek között a papnevelde, a püspöki palota és a székesegyház építtetése fűződik, és ő alapította meg az egyházmegye könyvtárát is.

A felvilágosodás és a reformkor szellemi mozgalmai nem hagyták érintetlenül Vas megyét sem. Ez az az időszak, amikor Kőszeg szerepét átvéve Szombathely a megye, de talán az egész térség legfontosabb kereskedelmi központjává vált. Vas megyében volt birtokos a magyar reformkor egyik legkiemelkedőbb politikusa, Batthyány Lajos, akit 1848 márciusában az első független felelős magyar kormány miniszterelnökévé neveztek ki. Vas megye határmenti fekvéséből fakadó, viszonylag kedvező gazdasági és kereskedelmi lehetőségei még tovább javultak, amikor 1865-ben a Sopron-Szombathely-Nagykanizsa vasútvonal megnyitásával bekapcsolódott az országos és a nemzetközi vasúthálózatba.

Az 1867. évi kiegyezést követően megindult intenzív gazdasági fejlődés jótékony hatással volt Vas megye iparára, mezőgazdaságára és infrastruktúrájára. A századfordulón már több jelentős, elsősorban gép-, textil- és malomipari üzem működött a megyében. A kapitalizálódó, korszerűsödő közép- és nagybirtokok terményeinek értékesítését a megye kedvező fekvése és jó közlekedési viszonyai is elősegítették. Az urbanizáció és a polgárosodás alapvetően alakította át a városok külső képét, lakóik életmódját és mindennapjait.

A fejlődés üteme különösen Szombathelyen volt szembetűnő. Városrendezési tervek alapján új városrészek jöttek létre, nagyszabású köz- és magáncélú építkezések, beruházások kezdődtek. A fejlesztésekben kiemelkedő szerepet játszott Éhen Gyula, aki 1895 és 1901 között volt a város polgármestere. A dualizmus időszakában Szombathely az ország legmodernebb vidéki városainak egyike lett. Az első világháborút lezáró békeszerződések következtében Vas megye – miként az ország – területének és lakosságának jelentős részét elvesztette. A Moson, Sopron és Vas megyéktől 1921-ben Ausztriához csatolt területekből jött létre a mai Burgenland tartomány.

Az új ország- és megyehatár következtében Vas megye korábbi és szerves fejlődés eredményeként létrejött bel- és külföldi gazdasági, kereskedelmi és infrastrukturális kapcsolatai igen hátrányosan változtak meg. Ez döntően befolyásolta a megye két világháború közötti, majd későbbi történetét és gazdasági lehetőségeit is.