turizmus

A Szentháromság tiszteletére szentelt középkori templom a település szélén emelkedő dombon – ma Pap-rétnek nevezett – területen áll. A XIII. század második felében építették plébániatemplom céljára. Jellegzetes példája a román és gót stílus közötti átmenetnek. Aquila János freskóinak köszönhetően vált igazán ismertté.

Bővebben itt olvashat az értékről.

Az egyhajós barokk templom már az 1700-as évektől búcsújáró hely volt. A névadó Szent Vid- szobor mellett látható még Szent Rókus és Szent Vendel szobra is. Legrégebbi képe a lékai hívek adománya, s Mária mennybemenetelét ábrázolja.

Bővebben itt olvashat az értékről.

A domonkos rendet 1241-ben telepítette Vasvárra IV. Béla. Templomuk és kolostoruk 1244-ben épült fel. 1557-ben a rend elhagyta a várost és csak 1684-ben tért vissza. A város központjában álló középkori domonkos templomot többször átépítették, de a XIII. századi falak ma is állnak. A Kálvária-jelenetet ábrázoló főoltár és a mellékoltárok (Szent Domonkos és Szűz Mária) barokk munkák. A templommal egybeépített egykori kolostor ad otthont a Vasvári Helytörténeti Múzeumnak.

Bővebben itt olvashat az értékről.

A templommal szervesen összekapcsolódik a Domonkos-kolostor. A mai templom barokk épület , melynek román kori és gótikus részletei a legutóbbi régészeti feltárások során kerültek elő. A templom utolsó nagyobb átalakítása 1935-ben történt. Az épületegyüttes előtt Rumi Rajki István Szent Márton megkereszteli édesanyját című szobra áll.

Bővebben itt olvashat az értékről.

1791 és 1797 között építették, Hefele Menyhért tervei alapján. Az épület mintegy ötezer fő befogadására alkalmas, annak ellenére, hogy az építés idején Szombathelynek kb. 2400 lakosa volt. A templom és a Püspöki Palota létrehozásához, le kellett bontani a helyén álló, de már nagyon rossz állapotban lévő várat a vártemplommal együtt. Magát a Székesegyházat a második világháború utolsó napjaiban súlyos bombatalálat érte, mennyezete beomlott, a freskók nagy része is megsemmisült. 1947-re újjáépítették ugyan , de az elpusztult értékeket nem lehetett pótolni. A templom mai látnivalói közül meg kell említenünk a kereszthajó déli szárnyában található, Maulbertsch által festett Szent Quirinus oltárképet. A legenda szerint a vértanú püspököt Savariában végezték ki, úgy hogy malomkővel a nyakán a Sibaris ( ma Perint) patakba dobták. A kereszthajó északi szárnyában a másik nagy savariai szentnek, Szent Mártonnak az oltára áll. Az oltáron elhelyezett hermában vannak Szent Márton azon ereklyéi, amelyeket Tours érseke ajándékozott a püspökségnek 1913-ban.

Bővebben itt olvashat az emlékről.

A város műemlékei közül a legjelentősebb az egykori cisztercita templom és a hozzá kapcsolódó kolostor.Az épületegyüttes 1740 és 1769 között épült az egykori vár területén Franz Anton Pilgram tervei szerint.A templomot a tervek szerint két oldalról egy-egy kolostorszárny fogta volna közre, de csak a déli szárny készült el. A templomnak a szentgotthárdi csatát ábrázoló mennyezeti freskóját Stefan Dorffmaister készítette. A főoltáron elhelyezett képet Matthias Gusner festette. Ő készítette a szentélyboltozat és a templomhajó második boltszakaszának mennyezeti freskóját is. A kolostorépületben ma a polgármesteri hivatal helységei találhatók. Figyelemre méltó az egykori könyvtárterem, amelynek freskóját szintén Gusner alkotta. A barokk- rokokó berendezés egy része is fennmaradt.

Bővebben itt olvashat az emlékről.

1748 őszén ötvenezres tömeg előtt adták át a templomot, amelynek főbúcsúját a szeptember 12-höz közelebb eső vasárnapon tartják. A templombelsőben 6-6 kápolnát alakítottak ki. A főoltár a hajó közepén, kápolnaszerű helyiségben láthatjuk. Felette van a csodatevő kegyszobor, Boldogságos Szűz Mária a kis Jézussal.

Bővebben ide kattintva olvashat az értékről.